Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-07-01 / 4. szám

VASÁRNAP, AUGUSZTUS 25. Olvassuk: Mózes II. Könyve 3:11—14 és 4:2. »Mi az a kezedben?« (Mózes II. Kve. 4:2.) Noha Mózes királyi palotában nevelkedett föl, egyik egyiptomi megölése miatt Midián földjére kellett me­nekülnie, ahol pásztor lett belőle. Itt Midián földjén hívta el az Ur Mózest, hogy vezesse ki népét Egyiptom földjéről. Mint ahogy azt alighanem, mindannyian tettük volna, Mózes szabad­kozott, hogy ő erre a feladatra nem érzi magát méltó­nak, hogy nem tud beszólni stb. De Isten ragaszkodott elhatározásához és megkér­dezte Mózest: — Mi van a kezedben? — Egy pásztorbot volt. Mi­csoda áldásos eszközzé vállott, amikor Isten utasítása szerint használta. Ezzel a bottal választotta szét a ha­bokat a Vörös Tengernél, lehetővé téve Izrael fiainak, hogy Egyiptomból kiszabaduljanak. Ezzel ütötte meg a sziklát és fakasztott vizet a társainak a pusztában. A pásztorbot valóban »vigasztalás« volt a számukra. A bot a pásztor kezében, az öt kenyér és a két hal a fiú kezében, olyan talentumok, amelyekkel mind­annyian fel vagyunk ruházva, — és amikor ezeket az egyszerű dolgokat Istennek szenteljük oda, olyan erővé válnak hogy segítséget hoznak azoknak, akik szükség­ben vannak. IMÁDKOZZUNK: Taníts meg Urunk, hogy a szol­gálat alkalmait meglássuk magunk körül nap nap után. Segíts felhasználnunk ezeket az alkalmakat a Te dicső­ségedre és az emberiség javára. Ámen. — Ma keresni fogom, hogy mit tudnék felajánlani Istennek és ember társaimnak. — Verbeke Ede, Kansas 58

Next

/
Thumbnails
Contents