Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1968-07-01 / 4. szám
PÉNTEK, JULIUS 5. . Olvassuk: Galácziabeli levél 5:13-18. »Mert Ti szabadságra hívattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.» (Galácziabeli levél 5:13.) Pál apostol határozott utasítást ad, hogy hogyan értelmezzük és használjuk a Krisztusi szabadságot. A Galácziabeli levél 5 része 1 versében figyelmeztet bennünket, hogy a szabadságon legyünk szilárdak és ne kötelezzük el magunkat ismét a szolgaságnak igájába. A szolgaság igája alatt Pál apostol a szabadságnak azt a megtévesztő^ rabszolgaságát érti, amelynek békjóit a bűn ezer arcú álarc kecsegtető alakban rakja reánk. Ebben a szabadságban gyökerező rabszolgaság olykor még az egyházi életben is mutatkozik, amikor az egyházi élet lélek nélküli, szolgálat nélküli, erőtlen s amit egyedül csak az önzés vezet. A Krisztuson nyugvó szabadság a szolgálatnak új tartalmát nyújtja nekünk, — azt a szolgálatot, amely az Isten és az embertársaink iránti szereteten nyugszik. Ez a szabadság egy felsőbb rendű szabadság, amely által szabadon nem csak megbecsüljük és szeretjük embertársainkat, hanem szolgálunk az Istennek. IMÁDKOZZUNK: Oh, Atyám, Ur Istenem, taníts bennünket a Krisztuson nyugvó életét élni, úgy ahogyan azt Jézus is élte, — hogy segíthessünk másokat a bűntől, szenvedéstől és az örök haláltól megszabadulni. Ámen. — Hogy fogom ma kifejezésre juttatni a szabadságomat, amely Krisztusban gyökerszik? — Barbieri Sante TJberto, Argentina 7
