Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-05-01 / 3. szám

VASÁRNAP, JUNIUS 30.

Olvassuk: Timotheus I 6:11—16.

»Hogy a ti hitetek nem emberek bölcsességén, hanem Istennek eréjen nyugodjék.« (I Korinthus 2:5.)

Nagy nemzeti okiratunk, a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazása még nem tesz minket keresztyén nemzetté. Tudomásul veszi ugyan Isten létezését, és az Ő támogatása alá helyez. Ez azt jelenti, hogy hitünk szerint Isten védelme alá helyez minket, ki nem a gyengeségünk és tudatlanságunk, hanem szándékaink helyessége alapján Ítél meg.

Nemzetünk már a meginduláskor terveket fektetett le egy olyan életmódra, amelyek a törvényék alatt szabadságot, és igazságot biztosít mindenki számára. Még nem értük el ezt a célt, de küzdünk érette.

A hit komoly módja az életnek. Vagyonhoz, katonai hatalomhoz világi sikerekhez, vagy hibákhoz nincsen köze. A szívünk szándéka határozza meg. ■

Ha valaha is azt gondolják, hogy a vagyonunk, vagy erényeink megvédnek minket, akkor már el is veszítettük a hitünket. Ez azt jelenti, hogy amit észlelünk az nem is élet, hanem kimondott haldoklás. A végső igazság az, hogy hitben kell éljünk ahhoz, hogy mint egyéneknek és mint nemzetnek szabadságunk legyen.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük neked szabadságunk meg nem érdemelt áldását. Segíts minket, hogy hitben éljünk, és Krisztus szellemében használjuk fel szabadságunkat, akinek a nevében imádkozunk hozzád. Ámen.

— A szabadság áldás, és kötelesség. —

Theodore R. McKeldin, Maryland

63