Csendes Percek, 1968 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1968-05-01 / 3. szám

SZOMBAT, JUNIUS 22.

Olvassuk: János 14:8—14.

»Higyjetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig nem, magokért a cselelketekért higyjetek nékem (János 14:11.)

Régi mondás az, hogy »Amilyen az apa olyan a fiú, amilyen a fa, olyan a gyümölcse. A híres angol író Lord Byron pedig Don Juan c. művében mondja: »Arcom vonalaiban édesapám vonásait fedezhetik fel.«

A gyermekék arca természetszerűleg hasonlít az édesapa arcához. Egy fiúgyermekben visszatükröződik édesapjának befolyása, nevelése és azért van az, hogy fiúk gyakran követik apjuk foglalkozását.

Jézus Krisztusnak és az ő mennyei Édesatyjának az esetében elmondhatjuk, hogy Jézust látni annyit tesz, mint az Atyát látni, mert ők ketten eggyek. »Éh az Atyában vagyok és az Atya énbennem van«. Azt az irgalmat, szeretetet, könyörületet, amit Jézus földön jártában mutatott, ismerjük és arról is tudunk, hogy miképpen gyógyította a betegeket, cselekedett jót és tanított. Jézus azt mondotta »Aki engem látott, látta az Atyát.« és ezért tudjuk, hogy az Atya is telve van szeretettel, irgalommal, könyörülettel és, hogy az ő hatalma végtelen.

IMÁDKOZZUNK: »Köszönjük Atyánk a Te Szent Fiadat az Ur Jézus Krisztust, akiben a Te képedet és hasonlatosságodat szemlélhetjük. Segíts abban, hogy életünkkel mi is meg tudjuk mutatni ennek a világnak, hogy mi a Te gyermekeid vagyunk, Jézus nevében. Ámen.

— Istennek milyen képét mutatom én ennek a világnak? —

Renfrow Myrtle Kelly, Kentucky

55