Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-01-01 / 1. szám

TÉNTEK, JANUÁR 6. Olvassuk: Zsidókhoz írt levél 1. rész. »Istennek minden teremtménye jó és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; mert megszen­teltetik az Isten Igéje és könyörgés által.« (I. Tim. 4:4,5) Az Epifánia időszakába lépünk. Ez a szó kinyilat­koztatást jelent. A régiek Krisztusnak a keleti bölcsek íelé történt kinyilatkozását értették ezalatt. A bölcsek pedig az egész világot jelképezik. Isten szüntelenül kinyilatkoztatja magát s meg­mutatja felséges teremtő erejét. Minden napkelte és minden napnyugta, minden virág, amely kinyilik, min­den új élet, mely megszületik, Isten csodálatos új te­remtésének bizonyítéka. Isten teremtői munkája szaka­datlanul továbbfolytatódik. És ezt olykor úgy végzi, hogy Szent Leikével különösképpen megvilágosít egy­­egy elmét s ez aztán az egész világ hasznára válik. így történt Carver Washington Györggyel, aki tudományos kutatásokat végzett az amerikai mogyorón, az édes krumplin, a gyapoton, s közben sokszáz egyéb terméket fedezett fel. Carver György azonban soha nem tulajdo­nította saját magának sikereit. A tudománnyal megál­dott ember mindig Istenre hárította a dicsőséget, mond­ván: Isten vezetett el engem mindezek felismerésére. Milyen jó lépten-nyomon felismernünk ezt az örök­ké munkálkodó, szüntelenül újat teremtő Istent. IMÁDKOZZUNK: Segíts minket Istenünk, hogy Igéd tanulmányozása révén felismerjük azt, amit reánk híztál teremtett világod építésében, s az irányítást na­ponként Tőled alázatosan elkérni. Ámen. — Ha megértjük Isten átfogó nagy tervét, akkor könnyebben felismerjük annak részeit is. — Hussey L. Margit, California 8

Next

/
Thumbnails
Contents