Csendes Percek, 1967 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1967-11-01 / 6. szám

Olvassuk: II. Timotheus 1:1—7. »Én pedig -mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mindörökkön-örökké.« (Zsolt. 52:10.) Nemrég, amikor Spanyolországban utazgattam, valaki mondotta, hogy abban az országban mintegy 180 millió olajfa van. Amint tudjuk, az olajfa a Földközi-tenger térségében fontos gazdasági tényező. Ez a fa az elpusztíthatatlan élniakarás élő bizonyí­téka, mivel mindenütt, még a durvaköves lejtőkön is gyümölcsöt hoz. A Zsoltár szövege — amelynek írója magát az Isten háza olajfájának ábrázolja — biztatás nékünk. Arra biztat bennünket, hogy hitünket tegyük élővé és gyü­mölcshozóvá. Tegyük azzá még akkor is, ha a körülmé­nyek durvák és ígéretnélküliek, mert Krisztus erejével hitünk még ott is élővé és termővé lehet. Mint az Ő egyháza, építsük élő hitünkkel Isten királyságát. IMÁDKOZZUNK: Örökévaló Isten, köszönjük Ne­ked a természetet, annak szépségét, a dombokat, a me­zőket, a fákat, a virágokat, amely mind a Te nagysá­godat és hatalmadat hirdeti. Imádkozzunk Hozzád, hogy úgy élhessünk, hogy életünk a Te hatalmadat és ki­­rá'yságodat gazdagíthassa. A Jézus nevében kérünk, Ámen. — A mai napon is csak Istentől kapott erőkkel hoz­hatok gyümölcsöt. — Schubert Magdalene H., Pennsylvania HÉTFŐ, NOVEMBER 6. 8

Next

/
Thumbnails
Contents