Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Jakab 1:16—25. »Uram, eleveníts meg a Te igéd szerint.« (Zsolt. 119:107.) 1775. október 11-én Francis Asbury ezt írta lapja ve­­zércikkjében a Bibliáról: »Más könyvek igen nagy igye­kezettel állítják nekünk róla, hogy a legjobb a könyvek közt. Azért többet akarok ebből olvasni és kevesebbet a többiből.« Jó volna,ha minden keresztyén így határozna. A Szentíráson át Isten Önmagát jelenti ki az em­bernek. Megtaláljuk benne annak a történetét, hogyan foglalkozott Isten az emberrel. Emberi történetben Ő cselekszik; semmi nem esik kívül az Ő érdeklődésén. Főleg, mint Jézus Krisztusban megjelent szeretet, je­lenti ki magát. Ad az egyháznak különleges megbíza­tást és erőt, mellyel feladatait elvégezheti. Isten rávilágít a Bibliában a mi életünk mélysége­ire is. Az írás tükrében meglátjuk magunkat olyannak, amilyenek valóban vagyunk. Minden egyéniség és min­den esemény a Bibliában, segít megérteni önmagunkat. A Biblia Isten szava hozzám és hozzád! Kierkegaard szerint »levél az én nevemre címezve.« IMÁDKOZZUNK: Óh Isten, ki adtad nekünk a Bib­liát, mint egy helyet, hol találkozhatunk Veled, vidd véghez Szentlelked sugallatával, hogy megragadjon bennünket üzenetével. Élesítsed értelmünket, tisztítsd meg szívünket és áldd meg kezünk munkáját. Jézus Krisztus, a testté lett Ige nevében. Ámen. — A Bibliában Isten szembenéz velem, igazán rá­­világgítva életemre. — Michael Daves, Texas PÉNTEK, JANUÁR 14. 16

Next

/
Thumbnails
Contents