Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-05-01 / 3. szám

HÉTFŐ, MÁJUS 23.

Olvassuk: I. Sámuel 1:20—28; Róma 10:10—15.

»Ezért a fiúért könyörögtem, és az Ur megadta kérésemet, amelyet tőle kértem. Most azért én is az Urnák szentelem; teljes életére az Urnák legyen szentelve.« (I. Sámuel 1:27—28.)

Wesley Zsuzsánna igen erőshitű és hősies asszony volt. Tizenkilenc gyermeknek adott életet — kettő közülük világhírűvé vált: Wesley Károly és János. Ennek az édesanyának rengeteg munkája között mindig volt ideje arra, hogy gyermekei lelki fejlődését figyelemmel kísérje. Nevelésükre igen nagy gondot fordított. Mivel a tizennyolcadik században élt, otthona nem volt olyan kényelmes mint a miénk, de erős akarattal mindig arra törekedett, hogy gyermekeiből erős jellemű, művelt és nagy ügyekért lelkesedő emberek legyünk. Sokban emlékeztet a bibliai Annára, a Sámuel édesanyjára, ez a nemeslelkű asszony.

Mi hasonlítunk-e rájuk? Gyermekeink nevelését komoly és szent feladatnak vesszük-e? A mi magvetésünknek lesz-e olyan gyümölcse mint Sámuel és a két Wesley testvér?

Szülők, tanítók, egyházi munkások mind eszközök lehetnek Isten kezében. Példaképünkkel, útmutatásunkkal nagy feladatok meglátására tudjuk indítani a ránk bízott drága fiatal életeket.

IMÁDKOZZUNK: Urunk, adj hűséget és kitartást a gyermekekért és ifjakért való imádságban, hogy ők is megtaláljanak, szeressenek és szolgáljanak Tégedet. A Krisztus nevében. Ámen.

— Ha Istennek ajánljuk életünket, ő fel fog bennünket használni eszközéül. —

Rossel Denton (Kansas)

25