Csendes Percek, 1966 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1966-03-01 / 2. szám

SZERDA, ÁRPILIS 20.

Olvassuk: János 15:1—11.

»Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz.« (Zsid. 4:14.)

Mikor Helsinkit, Finnország fővárosát meglátogattam, gyermekeimet egy szép nyári napon kivittem egy szigetre, amelyen egy kis állatkert volt. Amint ott nézelődtünk, a pávián majmok ketrecéhez értünk. Meglepett bennünket, hogy a kis páviánok milyen ügyesen kapaszkodtak anyjukba, mialatt azok hajmeresztő ugrásokat végeztek. Nekünk még a lélekzetünk is elállt, de azoknak -még a szemük se rebbent. Látszott rajtuk, hogy inkább élvezték mint féltek.

A keresztyén ember Krisztusban megtapasztalhatta Isten jóságát. Isten Krisztusban megkereste őt és kiválasztotta magának. Újjá teremtette. Ez azt jelenti, hogy a keresztyén ember hit által Istenben él. Ez pedig elég erőt ad neki arra, hogy bármi is történjék, Isten végtelen szeretetébe tudjon kapaszkodni.

A keresztyének Isten jóságába fogóznak úgy hitük megváltásában,, mint mindennapi életükben.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk, Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy szeretedet minden gyermekedre kiterjesztetted, Jézus Krisztus, a mi Megváltónk által. Segíts minket, hogy el tudjuk fogadni ezt a felajánlott értéket és úgy tudjunk hitünkhöz ragaszkodni, hogy ne resteljük azt megvallani és a szerint élni is. Ámen.

Kristóf fersen Arnold Jakab (Svédország)

53