Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

VASÁRNAP, MÁRCIUS 21.

Olvassuk: 145. Zsoltár 8—19.

»És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljössz a te országodban.« És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.« (Lukács 23:42—43.)

A kereszten Jézus és a megtért gonosztevő között lefolyt beszélgetés, olyan mint egy fénylő napsugár a keresztre feszítés sötét tragédiájában.

A bűnbánó rabló irgalmasságot és megbocsátást remélt, amikor így szólt Jézushoz: »Uram! Emlékezzél meg rólam.« Az Ur Jézus válasza pedig ez volt: »Ma velem leszel a paradicsomban.« A haldokló gonosztevő számára ez az örök élet drága ígérete volt. Amikor Jézus a kereszten szenvedett, s a föld megrendült és a nap elsötétedett; amikor minden olyan borzasztónak és reménytelennek látszott, akkor az Ur ezt ígérte: »Bizony mondám néked, hogy ma velem leszel a paradicsomban.« A legnagyobb vigasztalást és reményt jelentette a bűnbánó gonosztevő számára.

Boldogok azok, akik az élet reménytelenségében és zűrzavarában oda tudnak fordulni az Ur Jézushoz: Uram! Emlékezzél meg énrólam! És aki hisz Ő benne, meg is fogja hallani az Ur Jézus reménységet adó és vigasztaló szavát is.

IMÁDKOZZUNK: Megváltó Jézusunk! Légy áldott minden Igéért, minden szóért, amit a kereszten mondottál. Engedd meg, hogy szavaid mindig a fülembe csengjenek és az élet nehéz kereszthordozása közepette vigasztalást és lelki erőt adjanak. Ámen.

— Irgalmas és kegyelmes az Ur a hozzátérő és bűnbánó lélekhez. —

Lehto Marku, Finnország

23