Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

KEDD, MÁRCIUS 16.

Olvassuk: 15. Zsoltár.

»Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek, mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.« (Római Levél 13:8.)

Egy mohamedán ember már régóta figyelte egyik szomszédját. Azt hallotta felőle, hogy az keresztyénné lett és az egész élete ‘gyökeresen megváltozott.

Hamarosan fel is tűnt neki a különbség. Nemsokára aztán igazán meglepődött. Egyik reggel benyitott ez a keresztyén ember hozzá és így szólt az álmélkodó mohamedánhoz:

»Ahmed szomszéd, annyira mardosott a lelkiismeretem, hogy át kellett, hogy jöjjek és bevallják néked valamit.«

»Mire célzol?« kérdezte a mohamedán.

»Tudod, réges-régen, már valami negyven esztendeje az apám ellopott a te apádtól 20 aranyat. Később, apám a halálos ágyán telkemre kötötte, hogy fizessem vissza nektek azt a pénzt.«

Azzal kiszámolta az összeget, majd boldogságtól sugárzó arccal elköszönt.

Testvérem! Nem tartozol Te valamivel valakinek?

A legnagyobb adósság amivel tartozunk: a szeretet adóssága! Mert azt sohasem tudjuk teljesen leróni.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk! Kérünk, adj nekünk látó szemeket, hogy meglássuk és megfizessük minden rendbeli adósságainkat a mi felebarátunknak. Segíts, hogy szeretet-adósságunkat mindenkivel szemben törlesszük. Ámen.

— Hadd járjon a bűnbánat és a jóvátétel együtt nálam. —

Khachadourian Nerses, Sziria

18