Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Római lev. 8:1—11. »A Lélek bizonyságot tesz a mi lelkűnkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.« (Rom. 8:16.) Nem igen vonja kétségbe senki a számtan ama téte­lét, hogy kettő meg kettő az négy. Ebben a tudományos világban, amiben most élünk, mindenfelé találhatunk ilyen megdönthetetlen tételeket. De mi van a vallással? Van-e nekünk valamilyen megdönthetetlen tételünk? A fenti Ige határozottan mondja, hogy van. Ugyanebben a fejezetben azt is olvashatjuk, hogy: akiket az Isten lelke vezérel, azok Istennek fiai. Ez egy hasonló bizonyosságot meghatározó szabály. Istennel való közösség éppen úgy lehet élő és való­di, mint bármely embertársunkkal, csak éppen az útja­­módja különbözik. Vel'e nem az érzékszerveink, a hang, tapintás, látás által lehetünk kapcsolatban, hanem a Szentlélek az Aki létrehozza Vele a közösségünket. Jób igen sokat szenvedett. Testi és lelki kínok va­gyon, család, barátok elvesztése növelte keserűségét. De a végén mégis így kiáltott győzedelmesen: »Tudom, az én megváltóm él!« Mi is tudhatjuk, hogy Isten gyerme­kei vagyunk, mert van, aki ezt megbizonyítja nekünk. A Szent Lélek. IMÁDKOZZUNK: Atyánk, erősíts meg minket, ha árnyak és kísértések vesznek körül. Mutasd meg, hogy Te közel vagy. A Szent Lélek áldott ereje tegyen minket bizonyosakká, hogy mi a Te gyermekeid vagyunk. Ámen. — A Szent Léleknél nincs nagyobb bizonyosság és erőforrás számomra. — Banes Clarkson (U.S.A.) HÉTFŐ, FEBRUÁR 22. 55

Next

/
Thumbnails
Contents