Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: 46. Zsoltárt.

»Isten a mi oltalmunk és erősségünk. Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.« (46. Zsoltár 1 verse.)

Oltalmat jelent az a hely, ahová mehetünk, ahol biztonságban érezzük magunkat, amikor napjaink égető kérdései nehezítik szívünket. Egy kicsi idő is elégséges arra, hogy felkészítsen az életre, megújult reménységgel és erővel újra szembe nézzünk a bajokkal.

Amikor az emberek ehagynak, Isten a mi oltalmunk. Ha nagy kiábrándulás ér, akkor is az Ur a mi oltalmunk. Nincs olyan kicsi vagy nagy baj, amit ne vihetnénk Isten elé. Nincs semmi olyan nagy dolog, hogy abban ne segítene meg bennünket Istenünk.

A 46. Zsoltárban az áll, hogy »Isten a mi oltalmunk.« De van egy más üzenete is a zsoltárok könyvének Istenről, mint a mi oltalmunkról. A 142. Zsoltárban azt olvashatjuk: »Te vagy az 'én oltalmam.« A 91. Zsoltárban pedig azt, hogy »Azt mondom azért én az Úrról, Ő az én oltalmam.« Mennyire megnyugtató itt, hogy Isten személyesen szól és mi is személyesen érezzük az ő oltalmát.

IMÁDKOZZUNK: Óh, Istenünk, édesatyánk, légy a mi menedékünk ezen a napon is. Vezérelj és irányíts minket, hogy mi lehessünk az Ur Jézus Krisztus méltó tanítványai. Erősíts meg, hogy megáljunk az előttünk lévő küzdelmekben. A mi Urunk és Mesterünk nevében kérünk. Ámen.

— Isten az, aki minden szükségünkre segítséget adhat. —

Rogerson Doris (Fidzsi sziget)

VASÁRNAP, JANUÁR 31.

33