Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

»De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre ... és örökségül bírja azt az ő magva.« (IV. Mózes 14:24.) A Szentírásban sok nagy személyiséggel találko­zunk, de nékem már évek óta Káleb volt az eszményké­pem. Erős volt Istenben vetett hitében. Istenhez való en­gedelmességében pedig senki és semmi meg nem gátol­hatta őt. Még akkor sem, amikor a gyülekezet meg akar­ta kövezni, mert Józsuával együtt jó hírt hozott az ígéret földjéről. A veszedelmek között egyedül is meg tudott állni; az ígéret földjén nem félt az óriásoktól, mert is­merte az Urat, aki mindig vele volt. Egész életében az Istenben vetett erős hite vezérel­te. Tökéletesen és hiba nélkül szolgálta az Istent. 40 esz­tendei vándorlás után az Ur megtartotta életét és Heb­­ront adta néki örökségül. Isten ígéretével megáldotta és megelégítette őt. Isten ígéretében bizakodva erősen álljunk meg hi­tünkben, még akkor is, amikor földi kérdéseink nehe­zeknek és »óriásoknak« néznek is ki. IMÁDKOZZUNK: Köszönjük Urunk a nagy bibliai személyiségeket, akik hittek Benned és minden alka­lommal hűségesek maradtak Hozzád. Add, hogy én is teljes bizalommal és hittel kövesselek Téged. Ámen. —Amikor az Urban vetett hitünk erős, akkor Ő se­gít megcselekedni azt, ami emberileg lehetetlen. — líadeer Vergine (Libanon) HÉTFŐ, JUNIUS 14. Olvassuk: IV. Mózes 13:30—14:9. Zsolt. 20. 47

Next

/
Thumbnails
Contents