Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-05-01 / 3. szám

»Az Isten szeretete kiáradt szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk.« (Róma 5:5.)

Néhány évvel ezelőtt történt. Bizottsági ülésen vettem részt és egy különösen nehéz problémával kellett mérkőznünk. A felfogások annyira eltértek egymástól, s hamarosan kiderült, hogy az álláspontokat nem tudjuk összeegyeztetni, bár mindenki őszintén törekedett a megoldásra. Végül az egyik bizottsági tag azt javasolta, hogy imádkozzunk. Az elnök a javaslatot magáévá tette — egyesek térdre borultak, mások meghajtották fejüket és egész szívében megindultan imádkozott az, aki a javaslatot tette.

A néhány percnyi imádság alatt az egész terem légköre megváltozott. A bizottsági tagok arcán új kifejezés jelent meg — az ellentétek kezdtek elsimulni — felfogások közelebb kerültek egymáshoz és hamarosan sikerült megtalálni a helyes megoldást.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, könyörgünk, nyisd meg szívünket a Szentlélek számára, hogy mindennapi életünk ezernyi problémája között mindig meg tudjuk találni a helyes utat és a szerinted való megoldást. Annak nevében kérünk, aki maga az út, az igazság és az élet. Ámen.

— Ha megnyitjuk szívünket a Szentlélek előtt, akkor megkapjuk a szükséges vezetést. —

Paul R. Flowers (Indiana)

KEDD, JUNIUS 8.

Olvassuk: Cselekedet 10:34—44.

41