Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Olvassuk: 111. Zsoltár.

»Kinek szíve reád támaszkodik, megőrződ azt teljes békében, mivel tebenned bízik.« (Ésaiás 26:3.)

A csalódások és feszültségek idejét éljük. E világ szükségképpeni gondjai annyira túlterhelik szellemi és idegbeli képességeinket, hogy olykor szinte kétségbeesésbe kergetnek.

De mint a sötét szobát megvilágító fénysugár jön az Isten diadalmas igéje ezzel a vigasztalással: »Nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem a szeretetnek és józanságnak lelkét.« Jézussal együtt így szólhatunk: »Ez meg van írva.«

Nemrég egy bizonyos öntvényről írt cikket olvastam. Ez nagyon mágneses és különös módon viselkedik. Bizonyos irányokba beállítva nincs mágneses vonzása. De amikor a föld mágneses vonzóerejével azonos vonalba állítják, akkor hatalmas ereje van.

Amikor mi nem igazodunk a mindenható Isten mágneses vonzásának a vonalához, akkor elveszítjük erőnket. Amikor viszont lelkünk megegyezik az Övével, akkor nekünk erőt és békességet ad.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük Neked a Bibliában adott sok ígéretedet. Add nekünk a bizalom lelkét, amellyel el tudjuk hinni, hogy be fogod teljesíteni a múlandó és örökkévaló javunkra szolgáló ígéreteidet Megváltónk nevében kérünk. Ámen.

— Amikor magunkat Krisztusra bízzuk, Isten békessége őrködik szívünk és gondolataink felett. —

Matherine Bevis (Texas)

KEDD, JANUÁR 12.

14