Csendes Percek, 1965 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1965-03-01 / 2. szám

VIRÁGVASÁRNAP, ÁPRILIS 11. Olvassuk: Máté 21:1—11. »A sokaságnak legnagyobb része pedig felsőruháit az útra terítette ...« (Máté 21:8.) Virágvasámap arról emlékezünk, hogy a jeruzsá­­lerni tömeg úgy fogadta Jézust, mint győzelmes királyt. A történet szerint a sokaság legnagyobb része felsőru­háit terítette eléje az útra. Ez ott és abban az időben tiszteletadást és áldoza­tot jelentett. Tiszteletadást, merít körülbelül olyan volt, mint amikor ma magas személy elé vörös szőnyeget te­rítenek megérkezésekor. És áldozatot, mert a középke­­leti embrenek az volt a legfontosabb, legértékesebb ru­hadarabja: köpenye és egyben takarója. Azon a vidéken a nappal általában meleg, az éjszaka pedig nagyon hű­vös. Ezért Mózes második könyve is úgy rendelkezik, hogy ha valaki nappal zálogba veszi, naplemente előtt adja vissza. Tehát ezt terítették szőnyegként Jézus elé — vagyis a legdrágább ruhadarabjaikat. Hogyan fogadjuk Jézust mi és mit viszünk eléje? IMÁDKOZZUNK: Urunk Istenünk, köszönjük né­ked a Te kimondhatatlan ajándékodat, a mi Megváltón­kat. Könyörgünk áldj meg bennünket, hogy ki tudjuk tárni előtte szívünket és ne csak felsőruhánkat, hanem egész életünket ajánljuk fel néki és úgy fogadjuk. Ámen. — Ma mindenünket ajánljuk fel Krisztusnak. — Menis Abdul Noor, Egyiptom 44

Next

/
Thumbnails
Contents