Csendes Percek, 1964 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1964-01-01 / 1. szám

VASÁRNAP, JANUÁR 26.

Olvassuk: Jakab 1:17-25.

»Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben«. (Lukács 2:52).

Lelkészünk egyszer megveregette egy kisfiú vállát és ezt mondta neki: »Nagyon rendes kis ember vagy, öcsém! Meg tudod mondani, hogy ki teremtett Téged?«

»Igen tiszteletes Úr. Isten teremtett engem«, — volt a kisfiú válasza. »De az igazat megvallva, még nem vagyak egészen készen«.

Isten teremtett mindannyiunkat. Ő adott nekünk testet, elmét, talentumokat és képességet arra, hogy fejlődjünk. Az már nagy részben tőlünk is függ, hogy miként használjuk fel tehetségünket, és hogy mennyit növekszünk jóságban, jellemünkben és a szolgálatban.

Egyikünk sincs még egészen »készen«. Mindnyájan tudunk még egy kicsit nőni. Holnap megpróbálhatunk egy kicsit jobban szeretni, önzetlenebbül szolgálni, mint ahogy ma tettük. Imádkozzunk a Szent Lélek irányításáért, hogy tudjunk Krisztushoz mindinkább hasonlóak lenni. Az élet Isten ajándéka. Az pedig, hogy az Ő segítségével mi hogyan fejlesszük és gyümölcsöztetjük, lehet a mi ajándékunk őneki.

IMÁDKOZZUNK: Amint Krisztus gyarapodott bölcsességében és testének állapotjában, a Te szeretetedben és embertársainak való szolgálatban, segíts minket is Urunk a Szent Lélek által, hogy amint mi is növekszünk ezekben a dolgokban, a mások életét szebbé, s a magunkét hasznosabbá tudjuk tenni. Engedd, hogy a Krisztus szeretete ragyogjon rajtunk keresztül. Ámen.

— Még mindig jobbak lehetünk, mint amilyenek most vagyunk. — Harmon Seth (New Jersey)

28