Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-03-01 / 2. szám

»Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre«. (Lukács 5:32).

Csak a bűnösök számára • . . Csak azokért jött Jézus. Nem azokhoz, akik beképzelten »igaznak« tartják magukat.

A jeruzsálemi templomban vagyunk. Ott ül elől Jézus, és tanítja a sokaságot. Legtöbbje alázattal és bűnbánattal hallgatja. Azonban vannak számosán, akik bűn nélkülieknek tartják magukat. A farizeusok.

Egyszerre csak nagy tolongás támad a bejáratnál. Egy bűnös asszonyt hurcolnak be, odavonszolják Jézus elébe- »Mester, ez az asszony bűnben kapatott. Most azért mit tegyünk vele, mondd meg. A törvény szerint megkövezzük avagy nem?«

Jézus pedig csendesen lehajolt és írni kezdte a parancsolatokat.

És íme, lassan, egymás után lekókkadtak a kárörvendő farizeusi fejek. Egyik a másik után kisompolygott, mint a megvert kutya. És csak Jézus maradt ott. És a bűnös asszony.

»Asszony, hol vannak azok a te vádlóid?« »Én sem kárhoztatlak. Eredj el és többé ne vétkezzél!«

Igen, drága Testvérem. Az ilyenekért jött Jézus. Teéretted és én érettem. Nyomorult bűnösökért . . .

IMÁDKOZZUNK: Bűnös vagyok, Uram. Hozzád sietek, mert hajtanak bűneim, vágyik szívem a megtisztulásra. Fogadd el életemet- »Óh Jézusom, mossa el bűnömet a drága vér, Amit Te ontál a bűnökért!« Ámen.

— Krisztus megszabadít! —

Browning T. János (Nyugat Virginia)

KEDD, MÁRCIUS 19.

Olvassuk: Lukács 5:27-32.

21