Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1963-01-01 / 1. szám
ASSZONY AZ ÚR ELŐTT. IV. Mózes 5:16. A régi világnak hibája volt, hogy a nőt, az asszonyt háttérbe állította. A modern világnak pedig az a hibája, hogy túl előtérbe, szinte középpontba állítja a nőt, az asszonyt. Az Ige szerint az asszonyt is oda kell állítani az Úr elé. Ha az Úr elé állítjuk az asszonyt, Isten megmutatja az asszony helyzetét, szerepét és jelentőslégét. Először is azt mondja meg, hogy az asszony éppen olyan bűnös esendő mint a férfi. A nő sem angyal, hanem elesett, naponként vétkező ember. Ha Isten elé áll a nő, akkor meg fogja látni, hogy külsejével nem takargathatja el a belsőt. Meg kell, hogy tapasztalja azt, hogy Istent nem lehet megtéveszteni s hódolatra bírni, sem szép, igéző külsővel, még kevésbé aarcfestékkel, frizuraremekkel, vagy elegáns és divatos ruhával. Isten előtt leplezetlenek és mezítelenek vagyunk. Rebeka elfáyolozta magát mikor Izsák közelébe érkezett. Ha Isten elé áll az asszony, többé nem fátyolozhatja el magát. Hisz hiába is fátyolozná el arcát. Isten a bennsőnket vizsgálja. A másik fontos meglátásunk az lesz, hogy az asszony bűne sem nagyobb, mint a férfié. Nagy tévedése ennek a világnak, hogy sokszor megveti, elítéli az asszonyt olyan bűnért melyet a férfinál meg sem említenek. Állítsd az asszonyt az Úr elé, és az Úr azt mondja, hogy nem nagyobb bűnös ő, mint a férfi. Isten előtt az asszony bűne is az Ige mértéke szerint méretik meg. Férfi és nő, egyaránt álljon az Úr elé és alázza meg magát! Mind a kettőnek megtérésre és újjászületésre van szüksége! 64
