Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Római levél 5:1—5.

»Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten a mi Atyánk, aki szeretett minket és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vigasztalja meg a ti szíveteket - és erősítsen meg titeket minden jócselekedetben és beszédben.« (II. Thessalonika 2:16—17).

Egy felhőtlen nyári este valaki meg akarta fgyelni az esthajnalcsillagot De hiába várta, hogy teljesen sötét legyen, pont ez a csillag nem volt látható előtte, amíg egy szellő félre nem fújta a csillagot takaró lombot. Akkor ott ragyogott a csillag.

Az esthajnalcsillag azelőtt is ott volt, csak a faág eltakarta. így vagyunk az Isten szeretetével is. Sokszor van úgy, hogy az élet nehézségei, szenvedései, és problémái eltakarják előlünk Isten szeretetét. De higyjük: akár látjuk, akár nem, Isten mindég szeret minket. Bízzunk, hogy semmi sem tud elszakítani az Isten szeretetétől, még az élet árnyékos oldala sem.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyánk, köszönjük Néked irántunk való végtelen szeretetedet és mindazt, amit értünk tettél. Erősítsd hitünket, hogy a Te szereteted sohasem szűnik meg irántunk. Ez a hit adja meg lelkünk békéjét. Ámen.

— Isten szeretete velem van — a szívemben. —

Chilvers Gordon (Anglia)

CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 21.

54