Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

I

Olvassuk: II. Korinthus 12:1—10.

». . . dicsekedünk a háborúságokban is, . . . mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, aki adatott nekünk.« (Róma 5:3—5).

Egy alkalommal az osztrák Alpokban nyaraltunk, s elámultunk a nagyszerű látványtól. Láttuk a hegyek ormait, némelyiket hó fedte; láttuk a széles és mély völgyeket. A nap ragyogóan sütött, itt-ott azonban feltűnt egy-egy sötét folt, ahová átvonuló felhők árnyéka esett. Tudtuk azonban, hogy a felhők tovább mennek s ott is napsütés lesz, ahol átmenetileg árnyék volt. Mert a nap a felhők mögött is ragyog s a felhők nem takarhatják el örökké ragyogását.

Életünkben is sokszor jeletkeznek azok az árnyékos foltok, de tudjuk, hogy Isten az árnyékok mögött is vigyáz ránk. Ha ezt tudjuk, egy olyan erőforrást fedeztünk fel, mely elég erőt nyújt nekünk a mindennapi életre. Az Övéi vagyunk; s ezt sem felhők, sem bajok meg nem változtathatják. Ezért tudta mondani Pál: ». . . dicsekedünk háborúságokban is.«

IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, add nekünk a békességet és az erőt, mely a Te gyermekeidnek a tulajdona, akik ismernek Téged és bíznak Benned, akkor is, amikor szemeink nem láthatnak. Jézusért kérünk. Ámen.

— Áldott az Isten, aki megvigasztal minden háborúságunkban. —

Sister Gwen (Ausztria)

VASÁRNAP, FEBRUÁR 17.

50