Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Olvassuk: Róma 10:1—11.

»Mert amelyek régen megirattak, a mi tanulságunkra írattak meg, hogy békességes tűrés által és az írások vigasztalása által reménységünk legyen.« (Róma 15:4)

Barrie »Ablak Thrumsban« című könyvében elmondja egy öreg skót asszonynak az életét. Ez az aszszony nagyon szeretett az ablak előtt üldögélni és bibliát olvasni. Különösen kedves volt neki az I. Mózes 16.-ból vett ige: »Én Istenem te látsz engem«. Mondogatta, hogy mikor ezt a fejezetet olvássa, s ehhez a mondathoz ér, leteszi a bibliát ölébe, érzi, hogy figyeli őt az Isten.

Kétségtelen, hogy a Biblia szavai által Isten szól az övéihez. Ő kiválaszt olykor egy-egy embert, s személyes üzenet formájában szól hozzá.

E szent könyvnek csodálatos isteni hatalma van mindenhol. Háborúban küzdő katonák számára éppen úgy, mint a betegség fájdalmában szenvedő magános embernek. Rabok, vagy menekültek számára éppenúgy, mint azoknak, kik idegen földön bújdosnak, mert szívükben békességet nyernek általa.

IMÁDKOZZUNK: Szabadíts meg Urunk minden kétségeinktől, lelki háborúságtól, nyomorgattatástól. Add, hogy Szent Igédben az élet küzdelmei és kétségei közepette békességet nyerjünk. A Te békességedet, melyet e világ nem adhat meg soha. Add, hogy mindenek felett a mi üdvösségünkben legyünk teljesen bizonyosak. Ámen.

— Ha nem olvasom a bibliát — akkor nem is szólhat hozzám az Ige. —

Jamberg Alice (Finnország)

CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 7.

40