Csendes Percek, 1963 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Olvassuk: II. Korinthus 5:9—15.

»A Krisztus szerelme szorongat minket . . . azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettök meghalt és feltámasztatott.« (II. Kor. 5:14—15.)

Pált valóban szorongatta, hajtotta a Krisztus szeaz a nagy vágyakozás volt, hogy másokat is elvezessen Krisztushoz. Palesztina, Kis-Ázsia, Macedónia, Görögország, Olaszország, még Spanyolország is hívogatta és fáradságot nem ismerő buzgalmmal vitte magával az evangélium örömüzenetét. .Semmi távolság nem tűnt nagynak neki, semmi veszélytől nem riadt vissza, fáradságot nem kímélt, és még a börtön falai között is talált módot arra, hogy élete legfontosabb feladatát: az evangélium hirdetését végezze.

Pált valóban szorongatta, hajtotta a Krisztus szerelme. Egész életét eltöltötte ez a küldetéstudat.

Nekünk is ilyen küldetés tudatra és hűséges odaadásra van szükségünk, ha meg akarjuk nyerni a világot Krisztus számára.

IMÁDKOZZUNK: Szentlélek Ur Isten, indíts arra, hogy missziói munkát végezzünk otthon, az iskolában, az üzletben, a községben ahol élünk. Használj fel bennünket minden lehető módon, hogy általunk Krisztust mint megváltót megismerje a világ. Ámen.

— Ébredj fel bennem is bizonyságtévő lélek! —

Edgar E. Atherton (Ulionls)

PÉNTEK, JANUÁR 25.

27