Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 12.

Olvassuk: a 62. zsoltárt.

»Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én erős kősziklám, az én menedékem Istenben van.« (62. zsoltár 7. vers.)

Griffenfeldt Pétert, a nagy dán államférfit bukása után húsz évi börtönre ítélték, amit Norvégiában, közel Trondheim-hez egy kis szigeten, Munkholmon töltött. Ott írta:

Amik°r megnehezedett az idők járása felettem,

Akkor fedeztem fel, hogy nem számíthatok barátaimra

nem támaszkodhatom ellenségeimre, még önmagámra sem:

Egyedül Isten volt hű hozzám.

Nagyon sok embernek ugyanaz a tapasztalása. Micsoda szörnyű tapasztalat az, amikor megtapasztaljuk, hogy azok csalnak meg bennünket, akikben a legjobban bíztunk. Micsoda megrázó tapasztalat az, amikor észrevesszük, hogy tehetetlen bűnösök vagyunk és legkevésbé magunkban bízhatunk.

Micsoda boldogság azonban érezni azt, hogy Istennél van a szabadulás. Ő irgalmas és könyörületes. Minden gondunkat reá vethetjük, tudván azt, hogy Ő megért bennünket és magához fogad.

IMÁDKOZZUNK: Mindennemű bajomban Uram engedd, hogy Te hozzád meneküljek. Hálát adok teneked, hogy te mindig befogadsz engem. Segíts meg ma is, hogy szeretetedben higyjek és irgalmadban reménykedjem. Krisztusnak az én Üdvözítőmnek nevében kérem. Ámen.

— Hadd hívjam segítségül az Urat fényes napokon és sötét éjszakákon. — °,1<J Hagen (Sweden)

14