Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-03-01 / 2. szám

HÉTFŐ, MÁRCIUS 5.

Olvassuk: Zsoltár 51:1—10.

»Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint, irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet.« (Zsolt 51:1.)

Dávid király súlyosan vétkezett, de úgy látszik nem volt tudatában bűnének súlya felől. Náthán próféta, az Isten embere egy történet elmondásával megéreztette a királlyal bűnének súlyosságát. A történet után a próféta bátran elmodta a királynak, hogy: »a bűnös ember pedig te vagy.« Isten megváltoztatta Dávidot. Bűnbánatot tartott, megalázta magát. S az után Isten új magasságokba vezette.

Mindannyian eleshetünk és elbukhatunk. De a bukásban meg nem állani a legnagyobb szégyen. Isten megbocsátó kegyelme mindenkor készen áll a mi számunkra,ha azt hittel és alázatos szívvel készek vagyunk elfogadni. A bűnbánat és töredelem talpraállít elesettségünkből. Isten kegyelme elküldötte az Ő Szent Fiát e világba, hogy megmentő, megtartó áldozat legyen a mi bűneinkért. Kegyelme által mi is bűnbocsánatot nyerünk.

Még senki nem fordult Istenhez igazi bűnbánattal, hogy ne nyert volna bocsánatot Tőle és ne érezte volna kegyelmének erejét.

IMÁDKOZZUNK: Édes jó Atyánk! Mi vétkeztünk Te ellened és annyiszor áthágtuk szent rendeléseidet. Az Ur Jézus érettünk ontott vére által tisztíts meg minket, hogy taníthassuk a tévelygőket a Te utaidra és a bűnösöket a Hozzád való megtérésre. Ámen.

— Ma megbocsátok másoknak, mert tudom, Isten is megbocsát nekem. —

Nease H. Edgar (Észak Karolina)

7