Csendes Percek, 1962 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1962-05-01 / 3. szám

»Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok.« (Ap. Csel. 1:8.)

A második világháború alatt George B. Duncan látogatóba ment egy barátja parochiájára, amely — ahogy vissza emlékezett, egy nagyon régi kő épület volt. Amikor odaérkezett, meglepetten látta, hogy a lelkészlakás teljesen újjá van építve. A házban új villanykályha, villany vasaló és sok más villamossági felszerelések voltak.

A legnagyobb meglepetése azonban mégis az volt, hogy a ház asszonya olajkályhával melegített és régi olajlámpával világított a lakásban. Látva a ház asszonya barátjuk meglepetését, így szólt: Ne csodálkozzon barátom, hiszen tudja, hogy háború van s így nem kapunk áramszolgáltatást s ezért használjuk a régi kályhát és olaj lámpást.

— A Szent Lélek nélkül mindnyájan erőtlenek vagyunk. De ha vesszük a Szent Lelket, alkalmassá tesz Isten szolgálatára. Ez az erő felmérhetetlen. Sokkal többre tesz képessé, mint amennyit feltételezünk magunkban, mert ez az erő a Krisztusban van, aki bennünk munkálkodik a Szent Lélek által.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk köszönjük Néked, hogy a te Szent Lelkedet adod belénk az eredményes munkához. Segíts bennünket az előrehaladáshoz hit által. »Minden lehetséges a hívőnek.« Jézus érdemeiért kérünk. Ámen.

— A Szent Lélek tesz bennünket erőssé Istent szolgálni. —

Gordon Chilvers (Anglia)

CSÜTÖRTÖK, JUNIUS 14.

Olvassuk: Apostolok Cselekedetei 3:1—12.

47