Csendes Percek, 1961 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1961-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 5.

Olvassuk: Apostolok Cselekedetei 12:5—11

»Péter azért őrizteték fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.« Ap. Csel. 12:5.

Amikor Heródes börtönbe vetette Pétert, a gyülekezet szüntelen könyörgött Istenhez őérte. A börtön kapui megnyíltak és Péter visszanyerte szabadságát. Krisztusért tett félelem nélküli bizonyságtétele mások életét is befolyásolta.

Starr Daily »Hallhatatlanság forrása« c. könyvében elmondja egy elítélt bűnös gondolatait a bűnös élet megváltoztatásának a lehetősége felől. A gonosztevő azonban imádságon keresztül elkezdi vizsgálni a saját életét és keresi a bűnök kötelékéből való megszabadulást. Elhatározza, hogy minden helyzetben azt cselekszi, ami legészszerűbb és legmegnyugtatóbb eredményhez vezet.

Az eredmény az lett, hogy nnk a gonosztevőnek az élete megváltozott és a börtönből kiszabadulva hasznos tagja lett a társadalomnak. Ebben az esetben is az imádság egy életet mentett meg és az imádság nyitotta meg a börtön kapúit is.

IMÁDKOZZUNK: Istenünk! Köszönjük Neked, hogy megbocsátod bűneinket, melyek minket rabságba

ejtettek. Köszönjük Neked az Úr Jézust, aki válasz a mi szivünkben könyörgéseinkre, szabaddá tett minket

s így szabadon Neked szolgálhatunk. Köszönjük Neked mindezt. Megváltók nevében. Ámen.

Ketchersid B. M. (Tennessee)

7