Csendes Percek, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Kedd, január 19. Olvassuk: Római lev. 12:9-15. Minden keresztyénnek van missziója. »Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megke­resztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. (Máté 28:19). AMIKOR SUNDAR SINGH a Himaláján utazott kí­sérőjével, hóviharba kerültek. Az ösvényen belebotlot­tak egy emberbe, akit félig beborított a hó. A kísérő ajánlotta, hogy hagyják ott a szerencsétlent, mert ha megmentése miatt késlekednek, saját életük kerülhet veszélybe. Mialatt a kisérő egyedül előrement, Sundar Singh vállára emelte az eszméletlen embert. Alkonyai­kor egy barlang nyílást pillantott meg, amely pihenésre alkalmasnak kínálkozott. Sundar Singh, aki a cipelés­­től kimelegedett, a barlangnyílásban vezetője megfa­gyott testébe botlott bele. Igénk szerint minden keresztyénnek van egy külde­tése másokkal szemben. Ha nem vagyunk is tagjai va­lamely keresztyén segítő-szervezetnek, akkor is köteles­ségünk, hogy mint jó keresztyének, betöltsük Urunk missziói parancsát. IMÁDKIZZUNK: Óh Atyánk segíts minket keresztyén fegyelemre, szent Fiad fegyelme szellemében. Tarts meg bennünket küldetésünk­ben, amelyet Te adtál nékünk. Segíts minket abban, hogy meglát­hassuk a módját annak, hogy meglévő helyeztünkben hogyan szol­gálhassunk Téged. Megváltónk nevében. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Mi nem vagyunk felmentve az alól, hogy mindig keresztyének legyünk. Lennen Elinor (Kalifornia) NAPI BIBLIAOLVASÁS: Lukács 4:1-15. 23

Next

/
Thumbnails
Contents