Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-03-01 / 2. szám

“Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai.” (Lukács 24:48.)

JJUSVÉT táján, egy londoni képtárban, évekkel ezelőtt, olyan képeket állítottak ki, melyek a nagyhét eseményeit örökítették meg. Az egyik, feltűnést keltő kép előtt, amely Krisztust ábrázolta Pilátus előtt, nagy tömeg lálllott, Egyszerre gyermekkiáltás zavarta meg az áhitatos csendet. Egy kislány kiáltotta: ‘ Hát nincs itt senki, aki segítene rajta?”

Az a kislány Evangeline Booth volt, aki később Istennek szentelte munkás, hosszú életét, hogy segíthessen rászoruló, szerencsétlen embertársain. Előbb önkéntesen, azután mint hivatásos Üdv-hadseregbeli tiszt, majd mint parancsnok vette ki részét a hatalmas szervezet munkájából, és 'hozott elveszett lelkeket a Megváltó útjára, a világnak majd minden részében.

Krisztus szól hozzánk ebben a bűnbánati időiben: “Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai”. -— Vaijjon beszéltünk-e valakinek a feltámadott Krisztusról? Mig ezt nem tesszük, nem lehetünk eredményes bizonyságtevők.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, tégy minket élő, beszédes bizonyságtevőivé Urunk- és Megváltónknak, Jézus Krisztusnak. Ha a világ elesettjei hívnak: “Jöjj, segíts!", had feleljük Ézsaiás prófétával: “Itt vagyok, küldj engem”. Jézus nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“Valaki vallást tesz énvólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.” (Lukács 12:8)

Seth Harmon (Florida)

Napi bibliaolvasás — Márk 9:30-50

Csendben maradni: bűn

Szombat, márciusi 7'

Olvasd: Lukács 24:44-48