Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Hétfő, január 26 Olvasd Lukács 4:1-8

"Ne kívánd.” (II. Mózes 20:17.)

^OLT egyszer egy béka, ami olyan nagy akart lenni, mint egy ökör. Azért csak fújta, fújta magét és sohasem gondolta meg, hogy milyen ostobaságot kíván. Persze, ez csak a mesében van igy, de mégis nagy igazságot tartalmaz.

Egy asszony megkívánja szomszédjának csinos ruháit, gyönyörű házát; vagy új kocsiját. Azt gondolhatja: “Én jobban megérdemlőm ezeket a dolgokat!” Egy küzködiő üzletember irigyelheti egy másiknak könnyű sikerét.

Ha senki sem kívánná másnak a boldogságát, egészségét, pénzét, vagy bármilyét, amivel azt az Isten megáldotta, nem volna viszálykodás és lopás. Jól tudjuk azonban, hogy felebarátunk javainak a kívánása egy elterjedt, a betegségnél is rosszabb kisértés. Hogy ennek a kisértésnek ellentálljunk, egy olyan erőre van szükségünk, melyet csak Istenben lehet megtalálni. Isten megszabadít, ha segedelmét kérjük.

Igen gyakran, ha tudnánk arról a nyomorúságról, ami másoknak a szivében van, ahelyett, hogy földi javaikat kívánnánk, hálát adnánk azért, ami a mienk.

IMÁDKOZZUNK: Édesatyánk, köszönjük bölcseségedet, jóságodat. Te különféle ajándékokat osztogatsz, de nem feledkezel el egy gyermekedről sem. Atyánk, add, hogy értékeljük azt, amivel megáldottál és ne kívánjuk a másét. Az áldott Krisztus nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ha Krisztus lelke lakozik bennünk, az megerősi minket, bogy ellentálljunk a kisértésnek, mely arra késztet, hogy rosszat gondoljunk és tegyünk. Wells Edna Dessar (New York)

Napi bibjiaolvasá — János 6:60-71

Erő a kisértés ellen.