Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4. szám

Kedd, augusztus 11 Olvasd: 26. Zsoltárt

“Lábam megáll igazsággal, áldom az Urat a gyülekezettel.” (Zsolt. 26:12.)

PAZ, Bolívia fővárosa, festőién szép fekvésű.

Egy meredek VöiJgykatlan szélén fekszik. Aki valaha is itt élt az Andes hegységben, tudja hogy milyen meredekek ennelk a gyönyörű városnak az utcái.

Milyen megkönnyeblűlés, miikor végre az ember az utcának olyan szakaszára ér, melyik vízszintes. Azalatt a pár perc alatt, amíg ott megy az ember, a lélekzetvétel újra normális lesz, a szívverése lecsendesedik, és az izmok megpihennek. Ha az ember felemeli a tekintetét és elnéz a város fellőtt a barna dombokon is túl, látja az Illimani hegy békés, hófehér csúcsait. A hegy gyönyörű szép a kék ég hátterével.

Életünk útján is vannak meredek kapaszkodók, sziklás és nehezen járható szakaszok, ahol állandóan akadályokkal kell megküzdeni. De közben vannak egyenes szakaszok is, ahol megpihenhetünk és új erőt gyűjthetünk. És tekintetünket mindig felemelhetjük, hogy meglássuk a hegycsúcsot. Ez pedig mindig friss ihletést és békességet ad.

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, köszönjük Neked életünk csendes, pihentető útszakaszait, amint a Te országod felé zarándokolunk. Engedd, hogy megérezzük jelenlétedet és azt, hogy Te mindig adsz erőt az útra. Engedd, hogy ma is meg tudjunk birkózni az akadályokkal. A Mester nevében, Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ahogy megyünk hazafelé Mennyei Atyánkhoz, ő rendel helyeket, ahol megpihenhetünk, és ad látomásokat, melyek Inspirálnak. Hallett York Zella (Bolívia)

isten dicsősége a természetben

Napi bibliaolvasás — Jeremiás 1:1-12