Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-01-01 / 1. szám

Jézus megmutatja az Atyáim vetett hitét.

Péntek, január I w Olvasd: Máté 28:1©^0

“Imé eljön az óra és imár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az atya velem van.” (János 16:22.)

f^LJÖTT az óra, amikor a tanítványok elhagyták Jézust. Elbben az órában Jézus így szólt: “Nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.” Ennek a bizodaloimnak a segítségével Jézus győzelmesen tudott szembenézni az élet minden körülményeivel.

A keresztyén hit legnagyobb próbája akkor következik el, mikor valaki magára marad. A bátorság abból a tudatból ered, hogy valójában nem vagyunk egyed'.':!, mert az atya velünk van.

Athanasius Alexandria püspöke a negyedik században igy érdemelte ki ez a mondást: “Athanasius az egész világ ellen.” így mert ő megállási' egyedül a' terjeszkedő eretnekség idejében, mert — mint Jézus biztosan tudta, hogy nincs egyedül.

Ugyanez történt Énokkal, aki Istennel járt: Jeremiással és Dániellel Keresztelő Jánossal és Pál apostollal; Húsz Jánossal, Luther Mártonnal, Knox Jánossal és a többi szentekkel. Sokkal többre becsülték Is énben vetett hitüket, mint életüket. Meg mertek álani egyedül. A hitnek lelke élt bennünk, gúny és üldöztetés volt osztályrészük, néhányan mártírok lettek.

IMÁDKOZZUNK: Mennyei Atyám, állj a jobb kezem mellett, hogy félelem nélkül szembe nézhessek lelkem ellenségeivel és a gonosz hatalmával. Légy velem a mai napon is, mert a te vessződ és botod vigasztalnak engem. Jézus Krisztus nevéért kérlek. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ha Isten velem van, sohasem vagyok egyedül.

Herbert B. Johnson (North Carolina) Napi bibliaolvasás — János 4:1-30