Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-07-01 / 4. szám

Vasárnap, julius 26

Olvasd: I. Sámuel 30:1-6 és Máté 17:1-8

“Dávid azonban megerősítő magát az Urban, az ő Istenében.’ (I. Sámuel 30:6.)

M? GY kedves történetet mesélnek Sir von Herkomer •Hubert, festő- és szobrászművészről. Nyolc éves korában édesapjával Bajorországból Angliába költözött.

Miikor édesapja, ki szintén szobrász volt, elöregedett, fia rábeszélte, hogy költözzön hozzá. A hosszú estéken az öreg szobrász agyagot kért, hogy mintázhasson belőle.

Az akkor már hírneves fiú, ismerve apja meggyengült látását és kézügyességét, bizonyos aggodalommal szemlélte az eredményt. Lefekvéskor a mü mindig messze elmaradt attól, amit az agg képzeletében látott. De később a fiú titkon javított az apa remegő, szegényes erőlködésén. Reggel, amikor az öreg ember isimét szemügyre vette a müvet, örömmel kiáltott fel: “Nem is olyan rossz, mint gondoltam!”

Igen sokan részesülünk szeretteink és barátaink szerető, áldott gondoskodásában. De ha nem is részesülünk jótéteményeikben, az Isten szüntelenül bátorít. “Dávid megerősité magát az Urban, az ő Istenében.”

IMÁDKOZZUNK: Atyánk, örökkévaló Isten, oly gyakran

és oly könnyen elcsüggedünk. Tanits meg arra, hogy egy bukás sem végzetes. Hadd emeljük ma szemeinket boldog hittel' ne magunkra, hanem a Te végtelen hatalmadra és szeretetedre. A Megváltó nevében. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Az Isten szeretete és gondoskodása soka el nem marad.

Snowden F. Rita (Uj Zéland)

A csüggedés leküzdésének útjai

Napi bibliaolvasás — Eszter 9:1-22