Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-05-01 / 3. szám

Csütörtök, junius 11 Olvasd Zsolt. 65:1-7

‘‘Monda pedig nékik (Jézus) példázatot is arról, hogy imádozni kell és meg nem restülni.” (Luk. 18:1.*

P GY visszavonulás alkalmával, egy káplár és három katona elszakadt a csapat testétől. Egy öreg épületek a padlásán találtak menedéket. Kétségbeejtő állaotukiban elhatározták, Isten segítségét kérik, hogy bárli jöjjön ás rájuk, legyen erejük a kitartásra. A káplár ezébe vette a bibliát és imádkozni kezdett.

Kemény lépések hallatszottak a lépcsőn és az ajtó irtelen kinyílt. Néhány idegen, mérges szót hallottak, zu tán minden elcsendesedett, csak a káplár imádkozó angja hallatszott. Az ajtó bezárult és a lépések hangja elhalt. Ezen az éjszakán a katonák visszajutottak «ipartestükhöz.

Valószínűleg megérezték ezek a katonáik Jézus taitását: “Szüntelen imádkozz és soha ne veszisd el sziídet.” Természetesen nem mindig van úgy, hogy az über a nehézségek és megpróbáltatások idejéből az íádság által megmenekül.

Mindamellett a keresztyén ember nem szűnik meg lád'kozni önmagáért és másokért. Imádkozzunk mi ,is ttel és bizalommal, s a mi imádságunk nem marad ilasz nélkül. Eljön az idő mikor az emberek között egértés és békesség főig uralkodni.

dÁDKOZZUNK: Hallgasd meg imádságunkat Istenünk A ; országod eljöveteléért könyörgünk. Átadjuk magunkat Neked, : rendelkezel velünk. Hadd lehessünk leadó állomásai a Te gyelmednek. Segíts és vezess minket ezen a napon is, Az Ur zus nevében kérünk. Ámen.

A EZEN GONDOLKOZZUNK:

Imádkozom erőért, és bátor szívért.

Thomas Watson, bankár (Scotland) Napi bibliaolvasás — Jel. 18:21-19:8

Imádságainkat cselekedjük meg