Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-05-01 / 3. szám

Gyakorlati keresztyénség otthon Csütörtök, májuáf^ Olvasd Prédikátor kve. 12:1-7, vagy II. Tim. 3:10-17 “Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mi­kor megvénhedik is, el nem távozik attól.” (Péld. {22:6.) J]GY születésnapi vacsoráira barátom egy 'kis leányt hozott magáival. Miikor a vendégek, imádkozás nél­kül, enni kezdtek, a leányka felkiáltott: “Mama, azok már esznek, és nem imádkoztak.” Az anyja csöndesen ezt mondta rá: “Imádkozzál te, mindnyájunkért.” Sok családban elhanyagolják a keresztyén szoká­sokat, pedig azok nagyfon tosságuak, különösen gyer­mekes otthonokban. A gyermekek az alapja a jövő társadalomnak. A kora gyermekkor szabja meg, mi lesz a fiúból vagy leánykából, további életében. Minden keresztyén ember Isten temploma kell, hogy legyen. Gondosan vigyázzunk arra, hogy Isten segítségéivel olyan viselkedés és szokások alakuljanak ki otthonainkban, amelyek méltók a keresztyén csa­ládhoz. Ez szükséges, mert mindent meg kell tennünk Isten dicsőségére. IMÁDKOZZUNK: Jó Atyánk, segíts ma, hogy személy sze­rint gyakoroljuk keresztyén hitünk szokásait. Maradjanak meg azok nemcsak otthonainkban, hanem azokon kívül is. Azok látása és a mi példánk biztassanak másokat is. Jézus nevében kérünk erre. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Azzal szolgáljuk legjobban a Mestert, lia Benne való bitünk cselc’mtetőinkben látszik meg. Letitla G. Hídalgé, Könyvelő (Eolidal Napi blöltnölvaBÄs — LuHáíS í 44-53

Next

/
Thumbnails
Contents