Csendes Percek, 1959 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1959-03-01 / 2. szám

Csütörtök, április 30 Olvasd Péter I. levele 4:12-19

“Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sőt dicsőítse azért az Istent.” (Péter I levele 4:16.)

GY hideg téli napom Assisi Szent Ferenc és Leo testvér együtt sétáltak. Egy darabig csendben mentek. Nemsokára azonlban Ferenc beszélgetni kezdett az igazi őreimről. Azt mondta, hogy nemi lehet teljes örömet találni abban, ha jó példát mutatnunk, vagy csodákat teszünk, vagy nagy ismerettel rendelkezünk, még az sem hozhat igazi örömet, ha olyan hatalmas erővel hirdetjük az igét, hogy a hitetlenek is megtérnek.

“Ha ezek a dolgok nem jelentenek igazi örömet, hol találhatjuk akkor meg azt?”— kérdezte Leo testvér.

Ferenc azt válaszolta, lehet, hogy amikor a következő állomáshelyre megérkeznek, fázni fognak, éhesek lesznek, teljesen átáznak. A kapus talán he sem engedi őket. Talán azzal fogja őket vádolni, hogy semmirekellőik. Ha gorombaságát türelemmel tudják elviselni és nem lesznek rossz véleménnyel felőle, akkor tökéletes lesz az örömük.

A keresztyént az teszi igazán boldoggá, ha mindent készségesen eltűr Jézusért. Semmi sem kedvetlenitheti el őt, mert az Ő Urához tartozik.

IMÁDKOZZUNK: Szerető Istenünk bocsásd meg bűneinket, melyekkel Ellened vétkeztünk. Add meg nekünk a szivünkbe azt az örömet, amelyik Jézus szivében volt. Add meg nekünk a szükséges erőt és bátorságot, hogy ö érette mindent eltűrhessünk. Az ö áldott nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ma Krisztusért és nem önmagamért fogok élni.

Raymond W. Fenn (Nova Scotia) Napi bibliaolvasás — Jelenések könyve 10:1-11

Miért Örvendeznek a keresztyének?