Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-07-01 / 34. szám

A gyermeki szív Szombat, julius 26 Olvassuk: Lukács 18:9-17 “Bizony mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba.” Luk. 18:17 "D UNCAN rabibi”-nak, teljes nevén John Duncan pro­fesszornak életrajza kiemeli a 19. század e hires héber-tuidósának Krisztusba vetett gyermeki bizodal­mát. Ez a szent-életű professzor, korának egyik leg­­iképzetteib theológusa, Wesley himnuszát d'údolgatta elalvás előtt: “Édes Jézusom, Te szives, Te szelid.” A gyermeki szivet nem könnyű megszerezni. Mégis, kérhetett volna Isten kisebb árat az ő királyságának elnyeréséért az egyszerű gyermeki birodalomnál, an­nál a bizalomnál, amellyel a gyermek fogadja az aján­dékot atyjától, akit szeret? Isten királysága a mienk lehet, ha kellő alázattal tudjuk imádkozni: “Nem váltságdíjat hoz kezem, Csak kapaszkodom a Te kereszteden;.” A gyermek biztonságban érzi magát a sötétben is, ha édesapja kezét fogja. Ha utunk siötét és göröngyös, tartsuk magunkat szilárdabban égi Atyánk könyörülő szeretetem IMÁKOZZUNK: Drága Urunk, add, hogy abban a sziklaízi­­laszilárd hitben tudjuk magunkat Rád bizni, hogy Te mindig gondoskodói rólunk. Ne engedd, hogy életünk megpróbáltatásai, kísértései csökkentsék a Te jóságodba vetett hitünket vagy lazítsák leikünknek irgalmadba való kapaszkodását. Jézus ne­vében kérünk. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: “Lenne csak szeretetünk egyszerűbb, Szavánál tudnánk fogni őt.” Thomas Watson (Skócia) Napi bibliaolvasás: János 12:1-26

Next

/
Thumbnails
Contents