Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-05-01 / 33. szám

Vetés és aratás. Olvasd: János 4:27-36. .. hogy mind a vető, mind az arató együtt ör­vendezzen.” (Ján. 4:36.) U GYIK ŐSSZEL láttam egy földművest, aiki éppen ve­tésre készülődött. Amint elnéztem, hogyan szánt, eszembe jutott, hogy az én kezemben is volt eke, a vasárnapi-iskolában. Az is teitaiőföld1; a kis gyermekeké, akik selypítve mondják csak ‘‘kegyes Jézus, nyájas és szelíd!”, aztán a vad és akaratos gubancoké, akik min­denből csínyt és tréfát csinálnak. Sokszor imádkoztam azért, nehogy valamiképp elhibázzam ezeket a lelkeket. Egykor András hívta el Jézushoz Pétert, és egy pünkösdi napon háromezer lélek felelt a Péter prédiká­ciójára megtéréssel. András volt a magvető. Eszembe jut egy gyülekezet, amelyiknek életében bizonyos pangás volt. Csak egy istentiszteletet tartot­tak vasárnaponként, azon is alig egy tucatnyi ember vett csak részt. Az öreg lelkész kemény munkába fo­gott. És most két istentisztelet van, sok látogatóval, virágzó vasárnapi iskola és komoly ifjúsági munka. Bár az öreg lelkész már eltávozott onnan, az aratás mégis csodálatos. Vessük mi is türelmesen a jó magot, és megtapasz­taljuk az aratás örömét. IMÁDSÁG Aratásnak Ura, segíts engem a Te igazságod és szereteted áldott magvát hinteni. Az én beszédem és életem által hadd vet­hessem a drága magot a Te örök Igédet, hogy arathassam a Te neved dicséretét, és dicsőségét az aratás Nagy és szent ünnepén. Krisztus által kérlek hallgass meg. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: A nagy aratási ünnep dicsőségében részesülünk mi is, ha életünket Krisztusnak szenteljük oda. J. E. Poppins (Ausztrália) Napi bibliaolvasás: Ezékiel 33:1-16. KEDD, MÁJUS 13.

Next

/
Thumbnails
Contents