Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-03-01 / 32. szám

Olvasd: János 12:44-50. “Én vagyok a világ világossága.’’ János 8:12. ]|| ELENGETŐ simogatással fénylenek a nap sugar'ai egy nedves rögön és a magok életre kelnek. Meg­elevenednek a magok és belebocsájtják gyökereiket a tápláló talajba. A rög átadja a magnak a növekedés­hez szükséges erőt. A nap és az anyaföld újra- meg újra ismétlik évszak-évszak után, az élet legelső boldog örömét adni. Jézus azt mondta, “Én vagyok a világ világossága.” Ő a valóság ragyogó Krisztusa. Benne megtaláljuk az öröm fényét, az áldás örömét; mert Krisztusnak az a ter­mészete, hogy fényt ad. Láthatatlan forrásból, szüntelenül árad az Ő isteni világossága és folytonosan adja magát. Azoknak a megváltozásában nyilatkoztatja ki magát a legfenségesebben, akikre ráírni! megváltó szer'eteténeik érintése és elfogadtják őt. IMÁDSÁG Fogadd el hálánkat, oh Világosság Istene azért a világosságért és szeretetért, amelyik a mi Urunkban a Jézus Krisztusban jött el hozzánk. Érintsd meg a mi szivünk halott közönyösségét és cse­lekedő, hogy az új élet mohó örömmel ossza meg Veled a fény tulajdonságát — adni. Tégy bennünket mosolygokká, Atyánk, hogy melegséggel a szivünkben és keresztyén részvéttel, ajánljuk fel legjobb képességeinket a szükséget szenvedő világnak. Add meg nekünk a fény teremtő hatalmát: a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: “Valakik pedig befogadók őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek.” János 1:12. Benjamin C. Few (Arkansas) Áz örvendező szív ÁPRILIS 18, PÉNTEK Napa bibliaolvasás — Zsoltárok 80:1-19.

Next

/
Thumbnails
Contents