Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-03-01 / 32. szám

Olvasd Lukács 15:17-24.

“Vigadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott; elveszett és megtaláltatott.” Lukács 15:32.

AZOK, akik olvassák az “elveszett és talált” hasábot az újságban, tudják, hogy milyen különböiző dolgok vesznek öl. Ön és én tudjuk, milyen kellemetlenül éhezzük magunkat, ha valamit elhányunk és milyen boldogok vagyunk, ha megtaláljuk.

Ebben, a bibliában található példázatok közül a legszebb példázatban Jézus az elveszett juhról, elveszett pénzről és végül az elveszett fiúról beszélt. Az elveszett juh pillanatnyilag fontosabb volt, mint a kilencvenkilenc. Az elveszett pénz kiesett a forgalomból és nem volt addig értéke, míg meg nem találták.

Az elveszett fiú valahol messze vidéken volt. Mig magába nem szállt és vissza nem jött az atyai házhoz, fájdalmat jelentett az édesapjának. Miután mindig öröm követi a kiengesztelődést, nem csoda, hogy édesapja ezen a napon örömünnepet készített számára.

Hasonlóképpen örvendezés van a mennyben egy bűnös felett, aki megtér és visszatér Istenhez, az Atyához.

IMÁDSÁG

Köszönjük Neked, irgalmas Isten, hogy kegyelmedből követésedre hívtál bennünket. Hadd engedelmeskedjünk örvendezve a Te hívásodnak, hogy se a bűn és szégyen távolesö vidékén, se a közöny és önzés közeli területén el ne vesszünk. Krisztus által kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

“A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját.” Példabeszédek 10:1.

Charles A. Pierce (California) Napi bibliaolvasás — Zsoltárok 37:1-40.

Az örvendező sziv

ÁPRILIS 16, SZERDA