Csendes Percek, 1958 (6. évfolyam, 31-36. szám)

1958-03-01 / 32. szám

Olvasd: Máté 27:57-66.

“Ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség urát.’’ I. Korinthus 2:8.

VAROS falán kívül katonaság őrizte a lepecsételt

sirt, ahol Jézus teste fekszik. Jeruzsálemen belül a hagyományos Sahbath csendessége uralkodott. Az emberek mérlegelték az eseményeket, amelyek az utóbbi napokban történtek. A galileai ember gonosztevő volt-e, vagy király? Bajkeverő, vagy Messiás? Egy bizonyos volt: az ember'ek nem tudták elfelejteni őt.

De nem tudták elfelejteni őt a főpapok és írástudók, a farizeusok és Sadduceusok sem. fízembeszállt velük és ők kétségbevonták tekintélyét. Megtisztította a templomot és ők haragjukban megesküdtek, hogy elpusztítják őt.

Ma te és én nem tudjuk elfelejteni Krisztust, meit Ő szemben áll velünk. Ha ismerjük Isten bölcseségét, nem feszittetjük keresztre a dicsőség urát. Nem temetjük el Őt. Nem zárjuk el légmentesen az agyunkat az Ő szelleme elől, nem őrködünk, hogy tanításainak feszitő ereje cselekvésre késztessen minket. Elfogadjuk Őt, mint Megváltónkat és a tanításait, mint életünket.

imádság

Mi Atyánk, add nekünk a Te bölcseségedet, hogy elfogadhassuk Krisztust, mint megváltónkat. Növeld bennünk szellemednek erejét. Add, hogy Krisztushoz hasonló érzés legyen bennünk mások iránt. Irányíts minket, hogy úgy cselekedhessünk velük, amint mi szeretnénk, hogy ők cselekedjenek mi velünk. Az ő nevéért, Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Ha elfogadjuk Krisztust, mint a mi Megváltónkat, akkor a bűn sötétsége elpusztul a Husvétli örömben.

Russel Q. Chilcote (Tennessee) Napi bibliaolvasás — Zsolt 22:1-31.

Jézus utolsó hete

ÁPIRILíIS 5, SZOMBAT