Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

SZOMBAT, JANUÁR 5. OLVASD: Jelenések könyve 21:1-7. “Imé mindent újjá teszek. És monda nékem: írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.” Jelenések 21:5. fJIPÉSZ volt az öreg ember. Sokat utazott életében az angol és az indiai hadsereggel. Közel volt a hetven esztendőhöz, amikor visszatért gyermekkori falujába. Hosszú távolléte alatt sokan lettek keresztyének roko­nai közül. Ő maga még nem volt az, és csak szeliden tiltakozott e változás ellen. Kérték, hogy járjon el ve­lük a templomba. Ott is ült közöttük esténként, amint énekeltek, imádkoztak, és olvastak a Bibliáiból. Néhány hónap múlva elérkezett szivéhez Krisztus. IMegkeresztelésének napján az egyik legmegható'bb bi­zonyságtételt mondotta, amit valaha is hallottam. Soha nem hallotta ezeket a szavakat azelőtt és csak saját meggyőződésének tapasztalatából mondta: “Isten min­dent újjá tett számomra. Olyan tisztának érzem szive­met, mint amilyen lehetett, mikor kisgyermek voltam. Gyűlölet .szomorúság messze járnak már tőlem. Helyet­tük öröm és szeretet költözött lelkembe. Mintha még testem is más volna. Igen, új életem van!” IMÁDKOZZUNK! Urunk Istenünk! Te teremtettél minket és Te kész vagy minket újjá is teremteni bűneinkből. Amint eddig is megbocsá­tottál nekünk és megtisztítottál minket, úgy kérünk most is, bo­csáss meg és tisztítsd meg sziveinket. Tégy minket kegyelmed­ből új teremtésekké és adj nekünk mások iránt is megújuló sze­reteted Krisztus által, Ámen. MA EZEN GONDOLKOZZUNK: Szerencsétlen dolog a régi rosszhoz ragaszkodni, amikor Isten kész újat és jót adni helyette. Pickett Waskom J. (India)

Next

/
Thumbnails
Contents