Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-01-01 / 25. szám

REMÉNYSÉG — ISTEN SZERINT

Áldott minden szó, minden betű, tett és példa, melyből a magyarság erkölcsi megújhodása fakad. Áldott, mert belső béke, nyugalom, és bizakodás, erő és csönd fakad a nyomán. Áldott, mert egyetemes emberi életszépségek, egy megromlott világ ujjászületése támadt belőle.

Magyarnak születni önmagában még sem nem végzet, sem nem dicsőség, hanem FELADAT ; minél nagyobb, nehezebb feladat, annál drágább, annál gazdagabb AJÁNDÉK.

Minden nemzet csak addig él a földön, amig sajátos faladata, értékes egyéni jellemvonása van. Találja meg önmagát a magyar és megtalálta, megmentette — jövendőjét.

Az EMBERI nagyság egy népben akkor tündöklik igazán ki, mikor NEMZETI nagyságának utolsó darabja is elveszett.