Csendes Percek, 1957 (5. évfolyam, 25-30. szám)

1957-03-01 / 26. szám

OLVASD: Lukács evangélioma 24:13-35.

“... Jézus hozzájuk menvén, velük együtt megy vala az úton.” Luk 24:15.

PÉNTEK, ÁPRILIS 19.

BT jó barát haladt az emmausi poros úton. A kereszteken járt a gondolatuk, — különösen az egyiken, amely ott állt a Golgotán. Jézus, akitől ők oly sokat vártak meghalt a kereszten. Szomorú szívvel visszatérőben voltak hát éppen emmausi otthonukba.

Amint arról beszélgettek, hogy mi történt Jézussal, egy Idegen csatlakozott hozzájuk és velük együtt gyalogolt tovább. Beszélgetett velük mindaddig, míg Bmmausba értek. Meg is hívták vacsorára. Amint vette a kenyeret, megáldotta és megtörte azt s azután adott nekik is belőle, felismerték az Idegenben Krisztust. Most már tudták, hogy az ő Uruk él!

Nekünk is lehet részünk abban a felséges hittapasztalatban, hogy Jézus él és szeretetheti velünk van. Jones E. Stanley, a jelenkor nagy, indiai misszionáriusa mondja, hogy Ő a “minden út Krisztusa”. Krisztus nincs többé Galilea útjaira és Jeruzsálem utcáira korlátozva; Ö velünk jár, mellettünk halad, bármerre megyünk. Ő forrósitja át sziveinket, amint életútunkat járjuk.

IMÁDKOZZUNK!

Köszönjük, Krisztusunk, hogy kiábrándulásunkat örömre változtatod. Segíts ma is, hogy átérezzük a Te je'enlétedet, amint az élet mindennapi ösvényein és poros utcáin járunk. A Te áldott nevedben kérjük ezt, ki tanítottál imádkozni minket: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben ...” Ámen.

Musk P. Győző (Maine)