Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

OLVASD: Lukács 10:29-37.

“Eredj el és te is aképen cselekedjél!” Luk. 10:37.

£ LŐTTEM áll az a tréfás rajz, amelyik a hivatali munkájából hazatérő és otthonába belépő édesapát ábrázolja, amint kitörő örömmel újságolja'családjának a hirt: — Tíz százalékos fizetésemelést kaptam! — A tréfás rajz érdekesen mutatja, hogy egyszerre mindenki a saját maga kívánságának a teljesülésére gondol: a fiú az új kerékpárra, az édesannya a prémbundára, a leány az új karkötő órára, az édesapa pedig az uj sport felszerelésre. Senki sem gondol a család másik tagjára, csak magára.

Egy este egy koreai lelkipásztor családjával ültem a vacsorái asztalnál. A lelkipásztor kis gyermeke tipegett be a szobába. Benyúltam a zsebembe és egy ezüstpénzt nyújtva neki azt kérdeztem tőle: — Hát ez micsoda? — A kis gyermek igy szólt: — Perselypénz! — Úgy látszik, ez a kis gyermek nem tudta, hogy az ezüstpénzzel cukorkát és játékokat is lehet vásárolni. Ő csak olyan pénzt ismert, amit a templomi perselybe kell tenni. Amikor pénzt látott, nem arra gondolt, hogy azt cukorkára költheti, hanem, hogy Istennek adhatja.

IMÁDKOZZUNK!

Atyánk, Te Fiad által arra tanítottál minket, hogy pénzünkkel, vagyonúnkkal másokon segíthetünk, mint az irgalmas samaritánus is segített azon az emberen, akit a jerikói úton kifosztottak és félholtra vertek. Segíts bennünket lelked által, hogy azokat a javakat, amelyeket nekünk ajándékozol, olyan eszközöknek tekintsük, amelyekkel másoknak tudunk szolgálni. Mesterünk nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Krisztus és az ö országa iránti bu'zgóságunl; at azzal mutatjuk meg, (hogy mennyei Atyánk ajándékait miképen használjuk fel.

Sauer A. Károly (Korea)

CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 16.