Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-09-01 / 23. szám

KEDD, SZEPTEMBER 4.

OLVASD: Máté evangéliuma 18:10-14.

“Akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttük.” Ésaiás 9:2.

J^ÉHÁNY hónappal ezelőtt hivatalos látogatáson voltam Uj Guinea szigetén. Missziói állomásainkat jártam végig. Az egyik eldugott kis faluban, ahol nagyon primitiv, de annál szeretetreméltóbb emberek laknak, egy megrendítő látványnak lettem a tanúja. Felkeltette az érdeklődésemet egy benszülött asszony, aki gyermekét kötelekből font tartóban hordotta a hátán. A miszsziói állomás ápolónője kivette a kis gyermeket a tartóból. Megmutatta. Olyan beteg volt szegényke, hogy nem volt remény az életbenmaradásához. Később megtudtam, hogy Istennek hála, megmaradt.

Amint sorra jártam a missziói állomásokat, elgondolkodtam. Nyolcvan évvel ezelőtt ez a sziget arról volt nevezetes, hogy itt elevenen ették meg az embereket. Vad kannibálok laktak itt. Most az élő Istent imádják. Krisztust szolgálják, egyházakban élnek példás életet nagyon sokan közülük. i

Mindez azért vált lehetségessé, mert voltak férfiak és nők, akik engedtek a Mester parancsának: “Élményén tegyetek tanítványokká, minden népeket.” (Máté 28:19.) Elmentek bátor, önfeláldozó hittel. Úgy látták a kannibálokat, mint Krisztus, mert a Krisztus Lelke volt bennük. Nem vad, reménytelen embereknek, hanem drága, halhatatlan telkeknek. ,

IMÁDKOZZUNK!

Mennyei Atyánk, Te mindnyájunkat a Magad képére és hasonlatosságára teremtettél. Szent Fiad váltságot készített mindnyájunk számára, mikor önként feláldozta Magát a Kereszt oltárán. Engedd azért minden embertársunkat úgy látni, mint akiért Krisztus vérét ontotta. Az ő nevében kérünk. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Istennek az az akarata, hogy a Krisztus fénye ragyogjon minden ember arcán. Lew R. B. (Ausztrália)