Csendes Percek, 1956 (4. évfolyam, 19-24. szám)

1956-01-01 / 19. szám

Hétfő, január 2 3.

OLVASD: Márk. 8:22-26.

“És (a vak) megépül®, és láta messze és világosan mindent.” Márk. 8:25.

jiARÁZDÁSARjCU, deresedé' hajú pásztorembert hoztak he a debreceni klinikára. Hályog volt a szemén s most a gyülekezet összetetté az operációhoz szükséges 300 pengőt, hátha visszanyerné Kerekes bácsi a szemevilágát.

Vastag fehér kötés borította az arcát, amikor kitolták az operációs teremből. Hosszú türelmes hetek múltak el, és szépen gyógyult a beteg szem.

Végre eljött a várva várt nap, amikor János bácsi újra megpillanthatta a világot. De minden homályos maradt. Még nem tudott tisztán látni. Csak miután a parányi üveglencsét behelyezték a megoperált szemgolyóba, akkor látott mindent tisztán, élesen.

Mi is igy vagyunk.

Nem vagyunk már többé vakok. És mégis, milyen sokan vagyunk, akik csak homályosan látunk! Szeretnénk remélni, bízni, hinni, dicséretet zengeni, de elcsüggedünk, megfáradunk, és megtörik a csillogó szem pillantása ... Ám csak addig, mig Jézus, aki elkezdette, el is végzi rajtunk az “operációt”. Mert ahol Jé2us Krisztus beköltözik egy bűnbánó szívbe, ott újra felragyog és boldogan nevet a szem, ott angyalok muzsikálnak, és a hitnek szemei előtt tisztán ragyogóvá válik az elhagyott ösvény.

IMÁDKOZZUNK!

6h Uram, Te mondád, hogy aki Téged követ, az neu járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. Légy nékem is napvilágom, fényességem; hadd lássam bűnös önmagamat, s járuljak Hozzád, hű Pásztorom és Uram. Ámen.

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Jézus mondja: “Aki éngem követ, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.”

Csapó Ferenc (Maryville, Tenn.)