Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

FEBRUÁR 10.

“Amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselakedtétek meg.” Máté 25:40. Olvasd: Máté 25:34-40.

£GY régi legenda beszéli el, hogy egy hideg, viharos estén Márta a vendégül érkező Krisztus számára készítette a vacsorát. Vacsorafőzés közben kopogtattak az ajtón. Ajtót nyitva, egy rongyos koldust látott állni a kü szöbön, a hideg esőben. Sietve kiszólt: “Én ma estére Jézust várom, a galileai nagy prófétát. Nincs időm koldusokkal foglalkozni!” És hirtelen becsukta az ajtót.

Hamarosan másik kopogtatást is hallott az ajtón. Amikor kinyitotta, egy vézna, beteg gyermek tűnt elé- Márta igy szólt a gyermekhez: “Jézust várom ma estére. Nincs időm most arra, hogy neked adjak valamit.” De mielőtt becsukhatta volna az ajtót, Jézus a maga teljes fenségében hirtelen ott termett előtte. Márta azonban túlságosan ipaikodott s nagy sietségében nem ismerte fel az Urat.

Annyira sietős a mi életünk is a magunk fontosnak tartott munkájában, hogy nem látunk meg talán sokka nagyobb és fontosabb dolgokat? Talán úgy vagyunk, mint Márta, hogy túlságos sietségünkben föl sem ismerjük az Urat?

IMÁDKOZZUNK!

Segíts minket, óh Istenünk, hogy előttünk való feladat ink ban fel ismerjünK Téged. Te vezess minket, hogy zavaros és kicsinyes dolgaink ne homályositsák el elölünk a Te dicsőségedet és a mások szolgálatát. Jézus nevében kérünk. Ámen,

MA EZEN GONDOLKOZZUNK:

Egymás terhét hordozni: Isten szolgálata.

Spencer Sounders Erzsébet (Kolorádó)