Csendes Percek, 1955 (3. évfolyam, 12-17. szám)

1955-01-01 / 12. szám

FEBRUÁR 3.

“És Ion, hogy mikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadá őt; mert mindnyájan várják vala őt.” Luk. 8:40. Olvasd: Luk. 8:37-40.

j^AJDNEM két ezer esztendőn keresztül keresztyének naponként imádkozták: “Jöjjön el a te országod.” E: volt a fő bizakodásaik és hő reménységük. S még sem jött el.

Pedig már Keresztelő János idejében közel volt az Isten országa. Nem mondotta ezt János?

Mi, tehát, az Isten országának titka? Krisztus ezt mondotta: “Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el”, “mert imé az Isten országa ti bennetek van.” (Luk. 17:20-i21.) Keresztelő János ideje óta nagyon sokan félreértették az “elközelitett” szót, értve: “eljövendő a közel jövőben.” Elnézték az egyedüli fontos feltételt -— ami (fontos volt, és fontos ma is — térjetek meg, és higyjetek az evangéliumban. Isten országa bennük volt; azaz. elérhető közelségükben. Ebből a szempontból “elközelitett.” Azonban ők nem várták a Krisztust, nem voltak hajlandók öt elfogadni.

A mi korunkban eljő Isten országa hozzád és hozzám, ha megtérünk bűneinkből, és hiszünk az evangélium igazságában, és Krisztusban, mint személyes Megváltónkban.

IMÁDKOZZUNK!

Mi Atyánk, köszönjük Néked, hogy a Te országod mi bennünk van — akaratunkban, közelségünkben. Adj a mai napon hitet, hogy elfogadjuk Krisztust Megváltónknak, és a Te országod ajándékát. Áldott Megváltónk nevében kérünk. Ámen.

MA. EZEN GONDOLKOZZUNK:

"Elközelitett a mennyeknek országa.” Máté 3:2.

Zalcman Max (Israel)